Bár már gondolkodom azon, hogy a Chelloveck által fő attribútumommá kinevezett novellapontozást áttelepítem - vagy legalábbis másolom - ide, egyelőre maradjunk a cikkeknél, pontosan az egyetlen cikknél, amelyhez érdemben hozzá tudok / akarok szólni.

Belátom, nehéz olyan dologról tudományos szemszögből írni, ami merő fikció, mivel pillanatnyilag nem tudunk párhuzamos világokról, meg ha alternatív valóságokról beszélünk, többnyire írók fantáziaszüleményeire gondolunk. És általában attól alternatív, mert nem következett be. És akkor jön a “mi lett  volna, ha” játék, amit a tudatlanok történelmietlennek tartanak, pedig a történészek szívesen játszadoznak ilyenekkel, és e játék nélkül nehéz lenne komoly tanulságokat levonni a történelemből.

Az a  baj, hogy Tücsi mester nem nagyon tudott mit kezdeni a témával. Csapongó lett az írás, pedig például összeszedhette volna a leghíresebb, alternatív világban játszódó műveket. Én mindenképpen megemlítettem volna a Mennydörgő robajt Bradburytől, és Az ember a fellegvárbant is. Az meg, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, egyszerűen nem illik a témába. Persze, hogy lehet játszani a jövővel, a scifi-irodalom 90%-a ezt teszi, de nem ez az alternatív valóság.

Ja, egyébként az írásban, ha név nélkül is vagyok, sikerült elérnem, hogy harmadszor is említésre kerültem a Galaktikában: én kérdeztem rá Hadiösvény blogjában, hogy miért muszáj a muszlimoknak az ügyeletes gonosztevőknek lenniük. Tücsi szerint kézenfekvő. Szerintem - és ahogy nézem, sezlony szerint is - nem kézenfekvő, hanem közhelyes. Márpedig a közhelyeket illik kikerülni az íróknak.

Az sem világos számomra, hogy az alternatív valóságos blogban illusztrációnak mit keres egy JAVA fejlesztőkörnyezet, bár a palacsintán fekve számvetést végző fickó is kicsit furcsa… Nekem van egy olyan érzésem, hogy Tücsinek baromi gyorsan kellett cikket írnia, és ez lett belőle - ez tulajdonképpen bók akart lenni, mert tudom, hogy ha rendesen felkészül, ennél sokkal többre képes.

Mindenesetre a témának van egy kétségkívül pozitív hozadéka: megjött az ihlet a nyolcadik novellámhoz, amely mégsem Dániel könyvéhez fog visszanyúlni, hanem két igen jelentős középkori eseményhez.